A hétvége maradék két napját Sacramento-ban töltöttük. Szerettem volna valamilyen városias programot, ugyanakkor a hálaadási utazási tömeget elkerülendő közeli célpontban gondolkoztam, így esett a választás Kalifornia fővárosára. Sacramento nem számít különösebben nagy turistalátványosságnak, de két napot bárhol el lehet tölteni alapon nekivágtunk és nem is bántuk meg.
Szombat reggel kényelmesen elindultunk, majd rövidesen meg is álltunk egy tipikus láncnál reggelizni (vagy inkább brunch-ot enni). Nem volt rossz (vagy kalóriaszegény), de kicsit az az érzésem volt, mint a fánkokkal, sokkal jobban néz ki, mint amilyen valójában :)
Sacramento kb. 2 óra alatt elérhető autópályán, így fél 1 körül meg is érkeztünk. Szerettünk volna kicsit többet megtudni Kalifornia történelméről, így a programok nagy része ilyen irányba mutatott. Első célpontunk egy indián múzeum volt, ahol a kaliforniai törzsek használati és művészeti tárgyai vannak kiállítva. Pechünkre épp kézműves vásár is volt aznap, így az árusok kerülgetése kicsit elvett az élményből, de érdekes volt látni, hogy pl. nem voltak fém eszközeik, illetve, hogy a kosárfonást milyen magas szintre fejlesztették. Sajnos nem lehetett fotózni, de láttunk cm-es mintás kosarakat is, bámulatos volt.
Innen átmentünk az üzleti/politikai negyedbe. A Parlament épületének egy része szabadon látogatható, így bementünk mi is :) Néhány szobát berendeztek század eleji korhű módon, meg lehet nézni a kormányzó, a kincstárnok és még néhány pozíció irodáját 1906 és 1930 körüli állapotban. Emellett maga az épület is nagyon szép, a lépcsők különösen. Schwarzenegger kormányzósága után kölcsönzött egy medve szobrot az épületnek, ami ma is a kormányzó irodájának (vagy az ahhoz vezető folyosónak) ajtaja előtt áll.
Innen a néhány perc sétára található Stanford villában folytattuk a kirándulást. Ez a ház is korhű módon van berendezve és minden órában vezetett sétát tartanak, mely során az idegenvezetők érdekes történetekkel szórakoztatják a nagyérdeműt. Az idegenvezetőnk - önjelölt történelembúvár - meglehetős iróniával és gyanakvással mesélt a korról (Stanfordék kb. 150 éve költöztek be a három szintes házba). Stanford-ról egyébként érdemes tudni, hogy volt Kalifornia kormányzója, iparmágnásként részt vett a nyugati és keleti partot összekötő vasút létrehozásában, majd 15 éves fia halála után saját költségén megalapította a róla elnevezett egyetemet.
Aznap még egy katolikus templomot szerettünk volna megnézni, de éppen mise volt, így nem tudtunk bemenni. Helyette egy thai étteremben fejeztük be a napot.
A vasárnapot "Öreg Sacramento-ban" töltöttük. Egy kb. 3×4 utcányi terület western stílusú épületekkel van beépítve, fa tornácokkal, vasúttal. Az épületekben boltok, éttermek vannak főleg, de az utcán sétálva olyan érzése van az embernek, mintha egy western filmbe csöppent volna.
Ezen a területen található Sacramento történelmi múzeuma, illetve a vasúttörténeti múzeum is. Ez utóbbit választottuk. Én nem vagyok különösebben oda a járművekért, de ez még nekem is érdekes volt. Egyrészt bemutatják, hogy hogyan is tudtak vasutat építeni 150 éve, másrészt ki vannak állítva igazi mozdonyok, kocsik, első osztályon használt kínai porcelánok és még számos egyéb érdekesség.
Kései ebédünk után hazaindultunk (már délután 4-5 körül is balesetek és dugók tarkították az utat, így nem akartuk túl sokáig húzni az indulást).
További képek itt.
Szombat reggel kényelmesen elindultunk, majd rövidesen meg is álltunk egy tipikus láncnál reggelizni (vagy inkább brunch-ot enni). Nem volt rossz (vagy kalóriaszegény), de kicsit az az érzésem volt, mint a fánkokkal, sokkal jobban néz ki, mint amilyen valójában :)
Sacramento kb. 2 óra alatt elérhető autópályán, így fél 1 körül meg is érkeztünk. Szerettünk volna kicsit többet megtudni Kalifornia történelméről, így a programok nagy része ilyen irányba mutatott. Első célpontunk egy indián múzeum volt, ahol a kaliforniai törzsek használati és művészeti tárgyai vannak kiállítva. Pechünkre épp kézműves vásár is volt aznap, így az árusok kerülgetése kicsit elvett az élményből, de érdekes volt látni, hogy pl. nem voltak fém eszközeik, illetve, hogy a kosárfonást milyen magas szintre fejlesztették. Sajnos nem lehetett fotózni, de láttunk cm-es mintás kosarakat is, bámulatos volt.
Innen átmentünk az üzleti/politikai negyedbe. A Parlament épületének egy része szabadon látogatható, így bementünk mi is :) Néhány szobát berendeztek század eleji korhű módon, meg lehet nézni a kormányzó, a kincstárnok és még néhány pozíció irodáját 1906 és 1930 körüli állapotban. Emellett maga az épület is nagyon szép, a lépcsők különösen. Schwarzenegger kormányzósága után kölcsönzött egy medve szobrot az épületnek, ami ma is a kormányzó irodájának (vagy az ahhoz vezető folyosónak) ajtaja előtt áll.
Innen a néhány perc sétára található Stanford villában folytattuk a kirándulást. Ez a ház is korhű módon van berendezve és minden órában vezetett sétát tartanak, mely során az idegenvezetők érdekes történetekkel szórakoztatják a nagyérdeműt. Az idegenvezetőnk - önjelölt történelembúvár - meglehetős iróniával és gyanakvással mesélt a korról (Stanfordék kb. 150 éve költöztek be a három szintes házba). Stanford-ról egyébként érdemes tudni, hogy volt Kalifornia kormányzója, iparmágnásként részt vett a nyugati és keleti partot összekötő vasút létrehozásában, majd 15 éves fia halála után saját költségén megalapította a róla elnevezett egyetemet.
Aznap még egy katolikus templomot szerettünk volna megnézni, de éppen mise volt, így nem tudtunk bemenni. Helyette egy thai étteremben fejeztük be a napot.
Ezen a területen található Sacramento történelmi múzeuma, illetve a vasúttörténeti múzeum is. Ez utóbbit választottuk. Én nem vagyok különösebben oda a járművekért, de ez még nekem is érdekes volt. Egyrészt bemutatják, hogy hogyan is tudtak vasutat építeni 150 éve, másrészt ki vannak állítva igazi mozdonyok, kocsik, első osztályon használt kínai porcelánok és még számos egyéb érdekesség.
Kései ebédünk után hazaindultunk (már délután 4-5 körül is balesetek és dugók tarkították az utat, így nem akartuk túl sokáig húzni az indulást).
További képek itt.
No comments:
Post a Comment