Yosemite

Már régóta tervezgettük, hogy elmegyünk kirándulni a Yosemite-be, de eddig mindig közbejött valami. Tavaly ősszel először a politika, majd a tűzvész szólt közbe, majd jött a tél és rossz idő. Még a nyári meleg előtt szerettünk volna menni és mint a múlt héten kiderült, az utolsó lehetséges hétvégét sikerült elcsípnünk. Nem érkezett meg még a hőség, Máté viszont kb. fél óra múlva felszáll és meg sem áll Lengyelországig (majd marad szűk négy hétig). Mindez múlt csütörtökön derült ki (ma hétfő van)...

Mindenesetre a hétvégét kiválasztottuk, szerdán még tanakodtunk egy kicsit, hogy lemondjuk-e az előrejelzett eső miatt, de "nem vagyunk mi cukorból" felkiáltással elhessegettük a 30% eső rémisztő gondolatát. Pénteken jött a feketeleves, miszerint a 30% eső 30% hóra változott, illetve péntek estére 10-15 cm biztos havat jósoltak. Szombaton végül Kingával és Zsolttal négyesben minden mindegy alapon nekivágtunk a túrának.

Húsvét

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak! 

Nálunk még javában tart a hétfő délelőtt, de a húsvéti ünneplésen már túl vagyunk. Itt a hétfő nem munkaszüneti nap tekintve a meglehetősen vegyes etnikai/vallási összetételt. A szabadságnak van egy floating holiday nevezetű kategóriája, ami az ilyen esetek orvoslására szolgál, de Máté végül nem maradt ma itthon.

Tegnap azért ünnepeltünk egy kicsit, sütöttem kalácsot és zserbót, volt sonka és torma is. Ma reggel pedig kaptam egy kis öntözést, talán nem hervadok el jövő ilyenkorig :)

Egy kép a vasárnapi ebédről, illetve az ajtódíszről, ami már kb. 1.5 hónapja kinn lóg, de eddig elfelejtettem feltenni:

Még egy utolsó, szerdán a szupermarketben láttam ezeket a kaktusz leveleket(?) a zöldségpultban, meglepő látvány volt:

Életképek #4

A hétvégénk meglehetősen eseménydúsra sikerült. Szombaton az iskolában félévközi zh volt a program. Most tartunk kb. a tanfolyam felénél, így írtunk egy tesztet, hogy a végén könnyebb legyen a teljes anyagot visszaadni. Nem volt különösebben nehéz, azt kérdezték, amire számítottunk :) A zh előnye, hogy aki befejezte, hazamehetett, így még időben tudtam csatlakozni Mátéhoz és kollégájához, Sunilhoz, akik a jelenleg náluk vendégeskedő kínai kollégával mentek ebédelni egy dél-indiai vegetáriánus étterembe. Az ottani konyha tipikus eleme a dosa, ami egy palacsinta és tortilla között félúton lévő vékony tésztaféleség. A belsejében általában fűszerek vannak (por vagy paszta formában), esetleg krumpli és különféle szószokkal eszik. Nem volt rossz, de nekem a curry + naan jobban tetszik. Délután Sunil átjött hozzánk, ugyanis fogadást kötött, aminek részeként ki kell varrnia egy keresztszemes készletet és tanárra volt szüksége. Igyekeztem megtanítani neki a technikát, de abban azért nem vagyok biztos, hogy sikerülni fog a vállalkozás (ez a kép, 45 napja van rá).

Életképek #3

Az elmúlt kb. két hétben borús, esős időnk volt, az időjárás bepótolja, amit télen elmulasztott. Nem igazán szeretem az esőt, esőben vezetni pedig még kevésbé. Az ittenieknek megvan az a kellemetlen szokása, hogy nem igazán érzik szükségesnek a világítás felkapcsolását, sokan még szakadó esőben sem (talán túlzottan is hozzá vannak szokva a ragyogó napsütéshez). 

Azért persze a tavasz tombol, nyílnak a virágok és a hétvégére ismét visszatért a napsütés. Ennek örömére ma némi - nem túl autentikus - kínai kajával fölszerelkezve piknikezni mentünk a "rózsa kertnek" nevezett parkba. A név nem túlzás, a park tele van rózsaágyásokkal, amiket főleg önkéntesek tartanak karban. A jó időben viszonylag sokan voltak kinn napozni, gyerekekkel játszani. Mi leheveredtünk egy cseresznyefa alá, élveztük a bódító illatot, kiolvastam a Trónok harca első kötetét (persze nem egy délután alatt). További képek itt.