Életképek #9

Múlt szombatra megálmodtam az ideális augusztus délutáni programot: ebéd egy óceánparti tengeri herkentyűs étteremben, biciklizés a 17 mile úton, ami Monterey egyik leghíresebb "parkja", lényegében egy kilátópontokkal teletűzdelt látványút.

Az új, csomagtartóra szerelhető biciklitárolónkkal neki is vágtunk az útnak, ami a szokásos hétvégi tömeg miatt kissé elnyúlt, így kopogó szemekkel érkeztünk meg a kinézett étteremhez. A hely kívülről nem túl látványos, csak a bejárat látszik egy könnyűszerkezetes halpiacként szolgáló épület (hangár?) oldalában, a környék egy kikötő, kissé romos telkek. Leparkoltunk, én kiszálltam, hogy megnézzem, közelebb tudunk-e állni. Kopogó szemem gyorsan meglátta a sort, ami a parkolóig kanyargózott ki a rendeléseket felvevő pulttól. Fél 3 elmúlt, nem volt kedvünk kivárni a sort. Vissza a kocsiba, Yelp bekapcsol, keresés indul. Találtam egy hasonlóan vonzó kinézetű helyet (ez persze már csak ott derült ki), a szendvicsük viszont - az értékeléseknek megfelelően - nagyon jó volt. Farkasok eliminálva - pipa.

A park bejáratának közelében szerettünk volna leparkolni, és onnan már csak biciklivel továbbmenni. Gyanús volt a nagy tömeg, majd megláttuk a kedves narancssárga táblát: a park a mai napon zárva van, biciklivel behajtani tilos. Azért bekanyarodtunk a bejárathoz, a parkőr kb. ugyanezt elismételte, mondta, jöjjünk vissza hétfőn... 1.5 óra vezetés és a biciklik sikeres elszállítása után nem akartunk üres kézzel hazamenni, így a part felé vettük az irányt. Korábban jártunk már Montereyben, emlékeztünk, hogy van egy bicikliút az óceánpart mentén. Végül itt tekertünk egy kicsit. Biciklizés - pipa.

Szép volt, ha nem is a 17 mile. Időközben kiderült, hogy a városka egy egész hetes autós rendezvénynek adott otthont (emiatt zárták le a parkot is), láttunk egy árverést is, ahol 200 ezer dollártól kezdték hirdetni az old timer kocsikat.

A nap nem lett ideális, de azért rosszul sem éreztük magunkat.

Néhány kép itt.